Gondolataim a kiállítással kapcsolatban!

Gyerekként a nyaraimat Nagymamámnál töltöttem, egy alföldi kis faluban, ami meghatározó volt az életem során.
Városi gyerekként egy teljesen más fajta életet ismertem meg, ekkor ivódott belém a föld, a növények, az állatok szeretete.
Szerettem a csendes estéket, melyeket a templom harangjának hangja, a végtelenbe nyúló beszélgetések a ház előtti kispadon tettek színessé.
Csak úgy ittam magamba az öregek meséit, történeteit, kukoricamorzsolás, csigatészta készítés közben.
Imádtam a kútra járni vízért, mezítláb rohangálni a gyerekekkel az árokparton, kannából inni a frissen fejt tejet, és nagy dunyha alatt aludni az igazak álmát.

Sajnos rohanó világunkban, elsivárosodtak, felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, feledésbe merültek hagyományaink.
Úgy gondolom, tartozunk azzal elődeinknek, és saját magunknak is, hogy megismerjük, és gyermekeinkkel megismertessük a múlt szépségeit, értékeit.

Köszönet Novák Pál Polgármester Úrnak, hogy felismerve, milyen fontos a múlt értékeinek megőrzése, lehetővé tette ennek a szakkörnek a létrejöttét, ezzel is közelebb kerülve őseink szelleméhez.

Hálás vagyok, és bizton állíthatom nem csak én, hanem minden résztvevő Pálné Répási Kamillának a szakkör levezetéséért, a sok segítségért, a jó hangulatú délutánokért, melyek során új barátokra, új ismeretekre, szívet melengető élményekre tehettünk szert!

Remélem, hogy még sok ilyen értékes foglalkozásban lehet részünk, ahol betekinthetünk más ősi foglalkozás rejtelmeibe is.
Bízom benne, hogy ezzel a kiállítással felkeltjük többek figyelmét, akik csatlakoznak a jövőben hozzánk, felidézve a régi beszélgetős, meghitt estéket.

Morvayné Pataki Andrea